1. Miért vagyok ennyire szerencsétlen?

     Helló na meghoztam ez első részt :)

A gondolatokat dőlt betűvel és aláhúzottan  írom remélem mindenkinek

tetszeni fog :)

     Na igen ... hol is kezem ... már tudom is én egy nagy hülye vagyok! Még egy ekkora szerencsétlent mint én a világ nem hordott a hátán. Nem értem miért nem jön össze nekem semmi? A többieknek bezzeg minden sikerül ... csak én vagyok ennyire boldogtalan?? ...

    - ... Adrienn figyelsz te egyáltalán?- állt meg az asztalom mellett a biosz tanárnő és idegesen nézett rám.

    - Mi? jaaa ... igen ... igen!- hebegtem gyorsan mivel nem tudtam miről is van szó.

    - Nos akkor válaszolnál a kérdésemre? - nézett rám a tanár és láttam rajta hogy tudja nem figyeltem.

   Huuu ... miről is van szó?? ... ja igen ... vagy nem mégsem ... ááá valamit ki kell találnom gyorsan vagy hanem rossz jegyet fog adni mivel éveleje óta utál ... csak tudnám miért.

   -Szóval a épp arról volt szó, hogy  ...

    Ebben a pillanatban megszólalt egy megkönnyebbülést jelző hang. Mármint kicsengettek és megúsztam mindet beleértve a rossz jegyet is. Amilyen gyorsan csak lehet összepakoltam és kifele vettem az irányt.

    Ki kell jutnom innen mielőtt Ida észrevesz. De sajnos elkéstem mivel ez a nagyképű  lány észrevette hogy nem várom meg. Idáról csak annyit, hogy nagyon kétszínű és csak kihasznál mivel jobb tanuló vagyok nála, soha egy házija sincs meg s így mindent rólam akar lemásolni.

    -Héééj Adri nem vársz meg?- kérdezte olyan vékony hangon, hogy csoda az ablakok ki nem törtek.

    -Bocsesz de sietek ... mivel a tesom ma jön haza és még előtte haza kell érnem.- sajnos ennél jobb hazugság nem jutott az eszembe ... a tesom Linda ugyanis egy művészeti suliba jár ami egy másik városban van így nagyon ritkán van itthon és ez ebben az esetben pont jól jött.

   -Jaaaa jól van  akkor szia- mondta és a telefonjával kezdett babrálni.

Kimentem az osztályból és a lépcsők fele siettem. Szerencsére hamar kiértem a suliból mivel egy ilyen emos csajt mit én mindenki kerül vagyis a legtöbben. Ezért nincsenek barátaim ... mármint vannak csak egyik sem igazi az összes csak azért log velem mert gazdagok a szüleim meg  jók a   jegyeim. Azt hiszik hogyha velem vannak ők is gazdagabbak meg okosabbak lehetnek pedig nem. Elképesztően hihetetlen, hogy én akinek nagyon jó esze van és nagyon okos egy ilyen gyenge iskolába jutott be ... Hát igen miután apám és az egyik testvérem meghalt nagyon lehangolt voltam nem tanultam semmit és így az abszolválókat is elrontottam és a médiámat is. Bezzeg Linda összetudta szedni magát egy hónap alatt és fojtatni tudta a festést. Így ő bejutott egy nagyon jó iskolába ahol azzal foglalkozhat amivel akar ... de én ... ennél gyengébb iskolába és ennél rosszabb osztályba nem juthattam volna be. Az osztályban 20-an vagyunk ebből viszont csak 6 lány van. Én Adrienn az osztály legjobb tanulója, Ida a kétszínű barátnőm, Beáta, Jácinta, Edina az osztály "nagymenő" csajai és Erika akit semmi sem érdekel. A fiú osztálytársaimat be se mutatom mindegyik nagyon undok és állandóan idegesítenek.

    Most komolyan miért vagyok én ennyire szerencsétlen? Miközben az úton mentem hazafelé egész végig ezen gondolkoztam.

    Mikor megérkeztem a házunk elé elővettem a táskámból a kulcsot, hogy kinyissam az ajtót de érdekes módon az nem volt bezárna. Ez fura anyu csak este végez a munkával akkor vajon miért nincs bezárva az ajtó? Sajnos nem volt időm kitalálni a választ mert hirtelen szembe ugrott valaki velem és a földre terített ...